Transzferár dokumentáció - Transzferár elemzés - Transzferár nyilvántartás

1. Mit nevezünk a nemzetközi adózásban transzferárazásnak?

A nemzetközi adózásban a transzferárazás azzal a folyamattal foglalkozik, amikor általában nemzetközi vállalatok meghatározzák azon belső árakat, amelyeket egymás között alkalmaznak a különböző országokban működő leányvállalataik közötti termékek, szolgáltatások vagy szellemi tulajdon cseréjekor. A transzferárazás célja, hogy biztosítsa a tranzakciók piaci alapú árazását, elkerülve ezzel az adóelkerülést és biztosítva a tisztességes és pártatlan adóalapot a különböző országokban, ahol a vállalat működik.

2. Mit jelent a nemzetközi adózásban a transzferár nyilvántartás?

A nemzetközi adózásban a transzferár nyilvántartás egy olyan dokumentációt takar, amely részletesen bemutatja, hogy egy többnemzetiségű vállalat hogyan állapítja meg a kapcsolt vállalatai közötti tranzakciók árait. Ez magában foglalja az alkalmazott transzferár-módszertanokat, az érintett tranzakciók részleteit, valamint a vállalatcsoport általános gazdasági tevékenységének elemzését. A nyilvántartás célja, hogy biztosítsa az adóhatóságok számára a szükséges információkat annak ellenőrzéséhez, hogy a tranzakciók szokásos piaci értéken történnek-e.

3. Milyen típusai vannak a transzferár nyilvántartásnak?

A transzferár nyilvántartásnak három fő típusa van:

1. Globális nyilvántartás (Master file): Részletes információkat tartalmaz a vállalatcsoport globális üzleti tevékenységéről, szervezeti struktúrájáról, pénzügyi helyzetéről és a transzferár politikájáról.
2. Országspecifikus nyilvántartás (Local file): Konkrét információkat tartalmaz az adott országban működő vállalatrész tranzakcióiról, beleértve a transzferár-módszertant, a tranzakciók részletes leírását és az alkalmazott árazási politikát.
3. Összefoglaló jelentés (Country-by-Country Report, CbCR): Nagyvállalatok számára szükséges, adatokat tartalmaz a vállalatcsoport adózási helyzetéről és tevékenységeiről országonként, beleértve az adózás előtti nyereséget, fizetett adót és más kulcsfontosságú információkat.

4. Mely vállalatok kötelezettek Magyarországon transzferár dokumentáció készítésére és ez milyen értékhatárokhoz kötött?

Magyarországon a transzferár dokumentáció készítésére vonatkozó szabályok szerint 2022-től a százmillió forintot nem meghaladó ügyleti értékű tranzakciók mentesülnek a dokumentáció készítési kötelezettség alól. Ez a mentességi határ korábban ötvenmillió forint volt. Fontos kiemelni, hogy a módosított szabályok szerint bizonyos ügylettípusok, mint például a beszerzés és a beszerzett anyagokból gyártott termékek értékesítése, nem vonhatóak össze a dokumentációkészítés során.

A transzferár-nyilvántartás rendszerének módosítása azt is jelenti, hogy 2023-tól a fődokumentum és a helyi dokumentum külön nyilvántartásnak minősül, amely lehetőséget ad többszöri mulasztási bírság kiszabására adóévenként, szemben az eddigi gyakorlattal, amikor csak egyszeri kiszabás volt lehetséges. A mulasztási bírságok mértéke is jelentősen emelkedett.

Ezenkívül új adatszolgáltatási kötelezettségek is bevezetésre kerültek. Ezek a kötelezettségek az éves társasági adóbevallás részeként teljesítendők, és több különböző ügylettípusra vonatkoznak, beleértve azokat, amelyek nem esnek dokumentációs kötelezettség alá, de bizonyos adatokat mégis jelenteni kell róluk.

Ezek a változások azért fontosak, mert lényegesen megnövelik a transzferár dokumentáció és az adatszolgáltatás jelentőségét a magyarországi vállalatok számára.

5. Általában kik készítik el a transzferár nyilvántartásokat?

A transzferár dokumentációt általában a vállalatok belső szakértői, például a pénzügyi, adózási vagy számviteli osztályok alkalmazottai készítik el. Nagyobb vállalatok esetében lehet, hogy külön transzferár szakértői csoportjaik vannak erre a célra. Azonban sok vállalat külső szakértőket, például adótanácsadó vagy könyvvizsgáló cégeket vesz igénybe a transzferár dokumentáció elkészítéséhez, mivel ez a terület igen bonyolult és szakértelem-igényes, különösen a nemzetközi adózási szabályozások és az összetett vállalati struktúrák miatt. Ezek a külső szakértők általában rendelkeznek a megfelelő szakmai ismeretekkel és tapasztalattal, hogy megfelelően elemezzék a tranzakciókat és megállapítsák a megfelelő transzferárakat, valamint hogy megfeleljenek a helyi és nemzetközi szabályozási követelményeknek.