Negatív árrésű, fedezetű értékesítések transzferárazása egyre gyakrabban merül fel kérdésként munkánk során. Lássuk miért!

A gyakorlatban egyre többször tapasztaljuk, hogy akár a kereskedő, akár a gyártó cégek esetén, hogy egyes termékértékesítések (árrése) fedezete a kapcsolat vállalkozások felé negatívak, míg egyes termékértékesítések fedezete pedig pozitív.

A negatív (árrés) fedezet nagyon sok mindennel függhet össze:

– termékbevezetés

– rosszul kalkulált gyártási, értékesítési, marketing költségek

– magas piaci verseny – helytelen piacelemzés

– készleten „ragadt” termékek mennyisége

– szerződéskötés helytelen adatokkal való megkötése, vagy meghiúsulása – mennyiségi/ árkedvezmény biztosítása stb.

Az okokat érdemes alaposan megvizsgálni minden esetben, mert nagyon sokrétűek lehetnek és nem minden esetben jelentenek transzferár szempontból problémát , de ezt az adóhatóság számára be kell tudni mutatni, főként, ha ez több évet érint. A tapasztalatunk szerint erre az adóellenőrök kiemelten figyelnek, illetve részletes magyarázatot és számszaki kimutatást várnak el.

Kereskedő és gyártó cégek esetén is előfordul, hogy az értékesítés árrése még pozitív, de a fedezete már nem vagy fordítva, illetve olyan kombináció is gyakran lehetséges, hogy az árrés nem esik bele a interkvartilis tartományba, de a fedezet igen, ezekre mind-mind külön ki kell térni mi okozza az eltéréseket.

A transzferár dokumentációk elkészítése során érdemes tudni, hogy sajnos tranzakció szintű összehasonlításra a használt adatbázisok esetén nincs lehetőség, azaz az adatbázisok összevont, céges szintű eredményadatokat tartalmaznak a hasonló típusú terméket gyártó/vagy forgalmazó társaságokra, azaz költséghelyes és tevékenység típusonkénti összehasonlítás egyenlőre nem lehetséges, másrészről jellemzően az Európai Unió tagállamainak társaságainak adatai szerepelnek az adatbázisban, így sokszor még országadatok szempontjából sem lehetséges a teljes körű elemzés.