A szokásos piaci ár fogalmát többféleképpen határozzák meg a magyar adótörvények. Jelen bejegyzésünkben igyekszünk ezeket a definíciókat a teljesség igényével felsorolni.

A szokásos piaci ár fogalma

• az az ár, amelyet független felek alkalmaznak az összehasonlítható eszköz vagy szolgáltatás értékesítésekor a gazdaságilag összehasonlítható piacon (Társasági Adótörvény szerint), vagy
• az a teljes pénzösszeg, amelyet tisztességes versenyfeltételek mellett az adott termékértékesítéssel vagy szolgáltatásnyújtással összehasonlítható körülmények között a teljesítés helye szerinti államban és a teljesítés időpontjában a beszerzőnek vagy az igénybe vevőnek fizetnie kellene egy tőle független értékesítőnek vagy nyújtónak (Általános Forgalmi Adótörvény szerint), vagy
• a szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások ügyleteit adózási szempontból a szokásos piaci ár alapulvételével kell minősíteni. Nem alkalmazható e rendelkezés, ha a kapcsolt vállalkozások magatartása megfelel a független felektől az adott esetben elvárható piaci magatartásnak. (Adózás Rendjéről Szóló Törvény szerint)

Egyéb OECD megfogalmazások szerint

• az az ár, amelyet független felek összehasonlítható körülmények esetén érvényesítenek vagy érvényesítenének
• a piaci ár bárki számára hozzáférhetőnek és ellenőrizhetőnek kell lennie, azaz „titkos belső ár” nem lehet szokásos piaci ár
• a piaci ár nem egy darab fix ár, hanem jellemzően egy tartomány és nem csak egy jó eredmény létezik, hanem több.