A transzferár dokumentációk készítése során az interkvartilis tartományok kiszámításakor nem mindegy hány év adatát vesszük figyelembe.
Nemzetközi dokumentációkat is áttekintve azt kell, hogy mondjuk, hogy átlagosan 4 – 5 évet vizsgálnak az adatok szintjén, azonban fontos átgondolni azt is, hogy az adott régiót, piacot, ahol a dokumentálandó társaság tevékenykedik, hogyan és milyen mértékben érintette a gazdasági válság, illetve egyéb, a gazdasági helyzetet jelentősen befolyásoló tényező, hiszen ez alapján a kiválasztott független társaságok adatai oly módon torzulhatnak, hogy azt kiszűrni és korrigálni nem lehet megfelelően.
Az OECD irányelvek azt mondják ki, hogy gyakran hasznosabb több év adatait megvizsgálni az összehasonlító elemzés során, de ez nem szisztematikus követelmény. Több évre vonatkozó adatokat akkor kell használni, ha gazdagítják a transzferár-elemzést, azaz nem fogalmaz meg olyan útmutatást, ami előírja, hogy hány év adatát kell figyelembe venni az elemzés során.
Továbbá a több évre vonatkozó adatok használatából nem szükségszerűen következik a több évre vonatkozó átlagértékek használata, de van olyan eset, amikor a tartomány megbízhatósága javítható a több évre vonatkozó adatok és átlagértékek használatával.
A több év adatának felhasználása gyakran azért is fontos, mivel, ha a társaság által alkalmazott mutató kiesik az interkvartilis tartományból, lehetséges, hogy több év adatát figyelembe véve, már beleesik, illetve a társaság oldaláról korrekciók és magyarázatok segítségével akár meg is indokolható az interkvartilis tartománytól való időleges eltérés.
Azt azonban tartsuk szem előtt, hogy nincs előírás arra vonatkozóan, hogy hány év adatát vegyük figyelembe, így az iparágelemzéssel, a társaság tevékenységének jellemzőivel, illetve egyéb tényezőkkel indokolni kell, hogy hány év adatát használjuk fel a dokumentáció készítése során.
You must be logged in to post a comment.