OECD modellegyezmény

Az OECD modellegyezmény a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények alapját képezi, amely a kapcsolt vállalkozásokkal kapcsolatos szabályokról külön rendelkezik.

Az OECD modellegyezmény

Az OECD modellegyezmény a nyereségkiigazításokkal foglalkozik, melyek abból adódnak, hogy nem a szokásos piaci áron és a szokásos piaci feltételek között kötöttek a felek egymással ügyleteket (felek alatt az egyezmény az anya-leányvállalatokat, illetve a közösen ellenőrzött vállalatokat érti). Az OECD modellegyezmény, melyre a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények kialakítása épül kizárólag általános alapelveket tartalmaz, azonban ezek egy magyar vagy külföldi bírósági eljárás során nagyon hasznosak lehetnek, mivel az adóhivatalok jellemzően csak a saját országuk belső joga szerint járnak el, a kettős adóztatásról szóló egyezmények rendelkezéseit, illetve az OECD modellegyezmény rendelkezéseit, értelmezéseit nem veszik figyelembe, pedig magasabb rendű jogszabályról van szó, azaz elsőbbséget élvez a nemzeti jogszabályokkal szemben.

Továbbá egy adóhivatali ellenőrzés által megállapított adóalap emelésnek a másik hatása, hogy egy másik országban, vagy több országban adóalap csökkentést kell végezni, azaz több országra vagy akár az egész cégcsoport transzferárazására kihatással vannak egy ország adóhivatali ellenőrzésének megállapításai.

Az OECD modellegyezmény magyarázata és a konkrét kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény rendelkezéseit kiegészíti az Európai Bizottság „Transzferár irányelvek a multinacionális vállalkozások és az adóhatóság számára” című jelentése. Nézzük milyen elveket fogalmaz meg az OECD modellegyezmény, illetve hogyan tudjuk ezeket az elveket felhasználni.

A szerződő állam adóhatóságai a kapcsolt vállalkozások tényleges adókötelezettségének kiszámítása végett módosíthatják a vállalkozás elszámolásait, de csak abban az esetben, ha az ilyen vállalkozások közötti tranzakciók nem a szokásos szabadpiaci kereskedelmi feltételekkel jöttek létre.

Alultőkésítési szabályok

Alultőkésítési szabályok határon átnyúló alkalmazása nem egyszerű, így az OECD modellegyezmény magyarázata néhány támpontot ad ezzel kapcsolatban:

• az OECD modellegyezmény nemcsak arra alkalmazandó, hogy a hitelszerződésben rögzített kamatláb piaci kamatláb-e, hanem arra is, hogy az első látásra hitelügyletnek tűnő ügylet hitelügylet-e, vagy más jellegű ügyletként kell kezelni – különösképpen a cég jegyzett tőkéjéhez vagy az alaptőkéhez viszonyítva
• belföldi alultőkésítési szabályok alkalmazása lehetséges, azonban a szokásos piaci áron számolt nyereség elérése a kölcsönvevő esetén szükséges
• alultőkésítési szabályok alkalmazása nem okozhatja azt, hogy az adott belföldi vállalkozás adóköteles nyereségét nagyobb összegben állapítsák meg, mint amekkora az a szokásos piaci ár alkalmazásával lenne

Nagyon fontos felhívni a figyelmet, hogy a kapcsolt vállalkozások közötti tranzakciók átértékelése kettős adóztatáshoz vezethet. A kiigazítás módszerét azonban nem határozza meg, illetve azt sem, hogy milyen időszakra vonatkozóan kell a kiigazítást alkalmazni, ezért egyeztető eljárás keretében kell alkalmazni.