Transzferár gyakorlati példák

Mint sok minden mást a transzferárazást is talán gyakorlati példák segítségével a legkönnyebb megérteni. A szakmai álláspontunk szerint az adóhatóságnak konkrét transzferár gyakorlati példák bemutatásán keresztül is értelmeznie kellene, hogy a transzferárak kialakításával kapcsolatban mit vár el, illetve melyek a követendő szempontok.

Az alábbiakban szeretnénk néhány példát bemutatni, melyek jól példázzák az adóhatóság transzferárral kapcsolatos ellenőrzési irányait.

1. Gyakorlati példa

Egy multinacionális vállalatnak Magyarországon több leányvállalata volt, A cég felvásárolta B céget, majd néhány hónap múlva B cég beolvadt az A cégbe. A B cég felvásárlási ára 10 milliárd Ft volt diszkontált cash-flow módszerrel megállapítva. A vételár kifizetése vállalatcsoporton belüli hitellel történt a vállalatcsoport döntése értelmében. A felvásárlás eredménye az lett, hogy a magas adóteljesítmény eltűnt az értékcsökkenések és a hitel után fizetendő kamatok miatt.

Adóhatósági érvek lényege:

• A felvásárlás indokolatlan, a fúzió előnyei a felvásárlás hiányában is elérhetőek – létezik a résztvevő félek számára előnyös alternatíva.
• Független fél ilyen feltételek mellett nem döntött volna a felvásárlás mellett.
• A vállalatcsoporton belüli kölcsönből finanszírozott felvásárlás kizárólagos indoka a vállalatcsoport központi döntése.

2. Gyakorlati példa

Egy multinacionális vállalatnak egy másik kapcsolt vállalata „összetett” szolgáltatást nyújt, melyben a menedzsment szolgáltatás is szerepel más elnevezéssel, de tartalma szerint megfelel ennek a szolgáltatás típusnak. Az árazása viszont fix összegű havidíj.

Menedzsment szolgáltatások gyakorlati tapasztalataink:

• adózónként változó tartalom
• a költségalapnak és összetételének ismerete nélkülözhetetlen külföldi anyavállalat esetében is, illetve az árrés ismerete
• részvényesi és vállalkozói költségek éles elkülönítése